Korai kelés, kv, indulás, reggeli. Rutinná vált. Korcula irányában motorozunk, majd kiérve a szorosból vitorlát húzunk. A szél gyengébb, de raumban vitorlákkal még érdemes haladni. A cél Vis, Horvátország legnyugatibb szigete és már természetes módon Vis a város.
Versenyeink lassan véget érnek, az ősz beálltával drasztikusan csökkent a számuk. Szeptember eleje óta szinte minden versenynek valamilyen évadzáró a neve, most pedig már október közepe is elmúlt. Elérkezett az idő, hogy ideiglenesen átköltözzünk a keleti medencébe. Ugyan jártunk már itt idén, a Kékszalag miatt, de Tihany kivételévek nem kötöttünk ki. Egy keveset túrázhatunk itt, egészen a Balatonalmádi Köd-Kupáig, azután ismét a nyugati medencébe kell, hogy visszaköltözzünk, ebben a szezonban véglegesen már.
Egy kicsit bonyolult hajóátvitel Fonyódról Földvárra, bár az eredeti cél Siófok lett volna. Van ez így. A kép nem ott és nem akkor készült, hanem 2004-2005 környékén. Csak azért kerül ide, mert szép.
Ezen a napon eljutunk utunk legtávolabbi pontjára. Ismét egy sziget, ismét a szigetről elnevezett város vagy a városról elnevezett sziget. Tipikus tengerparti település, azonban van egy híres szülöttje. Marco Polo - természetesen a horvát kutatók szerint - itt született. Korcula felé tartottunk.
Ma sem alszunk sokáig. Milna megtekintésére egy bő óránk van, utána indulni kell tovább. Az ég szép tiszta, érezni, hogy a domborzat takarásból kiérve szél is lesz bőven. Minden ideálisnak tűnik, nem késlekedhetünk. Zolival és Liával meg se várjuk a többieket, az előző napi damilszakadás miatt utánpótlást is kéne keríteni.
Hétfőn felhívott Bíró Doki, hogy menjünk a versenyre, Imi J nem lesz ott, vagy, ha a hajó ott is lesz, olimpikon kormányosa biztosan nem, ugyanis a Micro Magic Eb-n indul Kenesén. A hívást és a bátorítást köszöntem, tényleg jól esett, hogy gondolnak rám, de az YST-ben nem ők, hanem a Tatus és a többi 25-ös yolle veszélyeztet. Az UNITEF pont emiatt került a versenynaptárba szeptember elején, az indulást csak a kormánylapát állapota hátráltathatta volna.
Kedden délelőtt hívtam Imrét, sikerül-e megcsinálni a lapátot, mire mondta, hogy nagy köd van, de meglátjuk, hív, ha kész. Szerda estefelé ismét rácsörögtem, mire közölte, kedden készen is lett, Fonyódon vár a hajó! Szembesítettem igéretével, de ugye elfelejtett szólni. Sebaj! Lényeg, hogy minden akadály elhárult, elindulhattunk a földvári versenyre.
Ja igen, a kormány tönkcsövének megjavítása 121 eFt-ba fájt! Szó szerint!
Korareggel, 6 körül ébredés. Zolival összeszedjük magunkat, gyors bootolás és indulunk. A város fölötti dombtetőn lobog a zászló, felhős az ég. Szél van, de lehet elázunk. A hétfői indulás egyetlen előnye, hogy vasárnap a kagylótelep dolgozói templomba mennek, nem lehet vásárolni tőlük. Ez az öröm az ürömben, hiszen már másfél nap eltellt a szabiból, de csak nem jutottunk ki a nyílt vízre. A többiek is felébrednek, közösen megreggelizünk. Mondanom sem kell, hogy nem jutottunk feketekagylóhoz. A telep - ahol lehet venni - teljesen kihalt volt Sibenik előtt. A többinél meg nem foglalkoztak velünk. Szomorú keresgélés után továbbmentünk és kihajóztunk a tengerre.
2007 szeptember 28, 29. Vasárnap maraton. Előző nap az Aranysekli (ma Balatonregatta) versenysorozat fonyódi futama. Természetesen nem hagyhattuk ki.
Ezen a hétvégén Tibi tartott velem. Attilának ott van a család, Zoli már korábban jelezte, hogy a versenyre se tudna jönni, Liának meg kicsit hideg van már + szombaton mozgásórája is volt. Tibi jött volna a versenyre is, sajnos csak egy kormánylapátbeszereléssel és egy Szemesig való hajózással kecsegtethettem. A dolgok flottul indultak, de aztán sajnos rosszra fordultak.
Idén sajnos nem jön össze a regatta, mely a most következő hétvégén lesz. Szombaton a kormánylapát visszaszerelése lesz a feladat, nem tudunk pénteken lemenni Alsóörsre, a rajthoz. Next time. 2007-ben rajthoz álltunk, talán utóljára. Ez a verseny az, amelyen a legkevesebbszer értünk be, nem a jó helyezés a kihívás, hanem már a célbaérkezésnek is örülni lehet. Mindig gyenge volt a szél. Ennek ellenére szeretem. Az ősz ekkortájt szokot megérkezni. A keletiből a nyugati medencébe, majd másnap Földvárig haladva ezért a szemnek új a nyáritól eltérő, de gyönyörű balatonon vezet keresztül az út. Jó lett volna idén újra elindulni és beérni a célba, de most dnf helyett dns-t kaptunk. Ennél rosszabb már nem lehet. Lássuk, hogy zajlott a 2007-es verseny szeptember 22-23.-án.
Sajnos a reggeli időjáráselőrejelés 60 cs-s borával kecsegtetett. A Kapitány 20 év alatt max. az 55-ös számot látta előrejelzésen, így úgy döntöttünk, hogy ma sem indulunk útnak. Félelmeinkre ráerősített a néha-néha a 30cs-t elérő egy két befújás, a helyzet nagyon hasonlított a siklóernyősök között igen népszerű parawaitingre. Ők, ahelyett, hogy repülnének, oltják egymást a strathelyen a rossz idővel, túl erős széllel, turbóval, ülnek és paráznak a repülés helyett. Mi vitorlázhattunk volna talán délutántól, de persze egy szélvédett kikötőben nem tudtuk mennyire erős a szél, nem kockáztattunk. Ráadásul második célunk, Dubrovnik elérése is kezdett kétségessé válni, így csapatunk egy része kitalálta, hogy autóval felkeresi az Adria gyöngyét.
Pénteken Zolival a Yuk -ban voltunk Nefogazz és Kovbojok koncerten. Alaposan felöntöttünk a garatra, ráadásul hajnali fél 4-re értem haza. Másfél óra múlva, 5.15-kor keltem és elkezdtem Zolit keltegetni, ami egy 20-perc múlva sikerült is. Kb. 45 perc késéssel indultunk Fonyódra. Budaörsön Mc-reggeli, ami majdnem visszajött. Hihetetlenül pocsék és szinte ehetetlen. A eső végig szakad az úton, és szombaton nem is ez volt a legrosszabb.
2007 szeptember 15-16 a Félszigetkerülő hétvégéje volt. Talán pont ez volt az utolsó, amire elmentünk. 2008-ban az erős szél és Attila másnapossága miatt a rajt előtt 20 perccel feladtuk a vesenyt, dns. 2009-ben nem tudom miért, most meg szabadság miatt nem indultunk. Sajnálom, mivel az egyik kedvenc versenyem ez. Rövid, de nagyon mozgalmas, nincsenek parttól-partig kreutzok, több órás hátszeles menetek. Remélem 2011-ben el tudunk menni és egy jót fogunk vitorlázni. A kép nem ott készült, sajnos kevesen voltunk ahoz, hogy valaki kezelje a gépet. A kép a 2007-es Lellei seklin készült, de a szélviszonyok hasonlóak voltak.
Egy hosszú és fáradságos út után reggel háromnegyed 11 körül érkeztünk Skradinba. A kikötőbe természetesen nem engedtek be minket. Épp leparkoltunk valahol, amikor a keszthelyi különítmény és Zoli megérkezett. Az utóbbi elment megkeresni a Kapitányt, aztán a pakolás hosszú és fáradtságos folyamata következett.
Keszthely-el foglalkozó sorozatom egyenlőre utolsó postjához érkeztünk. Amíg nincs új élmény, nincs új post. Gasztronómiai szempontból tekintve Keszthelyre rájöhetünk, miért is Siófok a Balaton "fővárosa". A gasztro-helyzet tökéletes lenyomata az egész város túristákkal való viszonyáról. Egy-két kivételtől eltekintve drága és gyenge. Alaposan túlárazott.
Pont három éve, 2007 szeptember 8.-9.-én történtek a következő események. A széljelzővel sokat szenvedtem, mert a szezonban és úgy általában is 2007 pünkösdi regattáján jól beázott és utána még párszor. Dühítő, hogy egy vízre tervezett beépített kívül, az időjárásnak kitett bármi beázhat, nemhogy egy kijelző!
A verseny utáni díjkiosztón rengeteg döglött veréb volt, szegényeknek betett a vihar. Msnap átvitorláztunk Földvárra Abigél testvérével és családjával. Jól emlékszem erre a hétvégére, de következzen az akkori, frissebb emlékekből táplálkozó iromány.
Sok kikötőben jártam illetve sokszor hajóztam el másik vitorlás vagy éppen motoros mellet, a köszönéssel kapcsolatban sajnos bajba kerültem néhányszor. Nem is tudom, melyik a roszabb, ráköszönni valakire, aki úgy tesz, mintha süket lenne és nem viszonozza vagy az, hogy rámköszön valaki, akinek köszönnöm kellett volna, de nem tettem meg.
Szeptember 4.-én véget is ért egy hetes adriai kiruccanásunk. A Kotori öböl sajnos nem jött össze, Dubrovnik is csak a csapat felének és autóval volt teljesíthető. Viszont láttuk Zadart, Sibeniket, Skradint, a Krika nemzeti partot, kikötöttünk Rogoznicán, jártunk Milnán, Hvar-on, éjszakáztunk a Pokol-szigetek egyik marinájában, megnéztük Korculán Marco Polo születésének helyét, Vis mellett egy elhagyott tengeralatjáró bázist, Primosten-ben meg egy igazán eleven kis házimacskát is megsimogattunk. Az élmények sok postot fognak szülni, úgy érzem.
Utóljára kb. 2007-ben éreztem, hogy főleg Fonyód és Földvár között tüsszögök, bedugul az orrom, viszket a nyakam, állam, bevörösödik a szemem ha belenyúlok. Következett egy két nyugodt év, de idén többször hevesebben jelentkeztek a tünetek, melyek általában már a sztrádán vagy a parttól távolabb el is múltak. A dolog nem hagyott nyugodni, július közepén kerestem valami jó allergológust, egy profit. Több javaslatot is kaptam, volt, aki bár szinte ingyen dolgozik, de csak augusztus végén ért volna rá időpontot egyeztetni, volt, ahol 10 eFt. alatt rá se néznek az emberrre. Megszoktam már, hogy kicsivel jobb orvosi ellátásért fizetni kell, de ezt kicsit sokalltam. Kénytelen voltam a sima rendelőbe menni, háziorvoson keresztül, ahova a lakcímem alapján tartozok. Auróra utca. Közben legutóbb, a keszthelyi túráról hazafelé térve Badacsony és Fonyód között ismét elkapott a kórság. Ráadásul sokkal úlyosabban, mint eddig, nyakamon dudorok keletkeztek.
Mint multkor írtam, nem könnyű az élet Keszthelyen bicaj nélkül, ha a Libásban van a szállásunk de naponta akár többször is el szeretnénk jutni a központba vagy tovább. Cangával készültünk, arra viszont nem számítottam, hogy az enyémnek mindkét kereke lapos lesz, sőt felfújhatatlanul lapos.
Régebben is volt egy próbálkozásom, hogy leírjam vitorlás élményeimet. Az az ötlet sajna elhalt, viszont nemrég megtaláltam írásaim. Annak ellenére, hogy meglepődtem akkori stílusom vulgaritásán, úgy döntöttem, leközlöm őket szépen időrendben, megtartva az összes helyesírási hibát, és minden egyebet. Tudni kell, hogy akkoriban a neveknek csak a kezdőbetüit írtam ki, a napoknak is csak az elejét. Én sem emlékszem már minden névre, helyre. Az első írás a pont ma 3 évvel ezelőtti hétvégéről szól. Van benne futás (szerintem félmaratonról van szó), vitorlázás és egy esküvő. A vitorlásverseny a Balaton Regatta, akkori nevén Aranysekli versenysorozat balatonszemesi futama volt, amit II. FGF-Georg Fischer Közmű Kupának hívtak. Eredményeket nem tudok. A mellékelt kép a regatta weboldaláról származik, Pepítót láthatjuk, aki sajnos azóta már az égi vizeken hajózok. Lássuk tehát a történetet:
A Termoplus kupa után Liával Keszthely felé vettük az irányt. Az ok egyszerű: a Chilisalsa tánciskola idén itt rendezte meg nyári egy hetes táborát és mi természetesen mentünk, hogy egy jót bulizzunk, táncoljunk, új figurákat ismerjünk meg. A tábor egy koleszben volt, ami elég rosszul hangzik (az is volt), viszont ott a csudaszép keszthelyi BHRT kikötő a Phonix, amit mindenki Libásként ismer. Keszthelyen évente egyszer kötünk ki a Pünkösdi regatta alkalmával, egyszer pedig csak elhaladunk a nagymóló előtt a Kékszalagon. Adódott az ötlet, hogy bicajokkal, mobil hűtővel, grillkészlettel felszerelkezve egy hétre befészkeljük magunkat a kikötőbe, onnan cangával járjunk órákra, bulikba, strandra, kihajózzunk néha a strand elé és így olcsóbban, magasabb színvonalon töltsük el a hetet, kitapasztalva Keszthely lángossütőinek, lacikonyháinak, fröccseinek rejtelmeit. Érdekes tapasztalatokat szereztünk!
Ismét péntek esti indulás, ismét fonyódi verseny. Ismét Yardstick trophy, ismét gyenge szél. A 25-ös jollék ismét jól lenyomtak minket. Jókat csatáztunk a Penelopéval és a Pacsirtával. Előző lenyomott minket abszolultban, utóbbit mi nyomtuk le. Az Imi Jé-t is lenyomjuk, igaz csak korrigált idővel, ez egy kisebb csoda. Más szokatlan nem történt.
A szezon huszadik hétvégéje következik. 35-ből, sajnos a felén már jóval túlvagyunk. A nyárnak is hamarosan vége, versenyből is kb. 5 db van hátra, legalábbis a minket érdeklőből, amire rá is érünk. Minden évet lehetett jellemezni, 2005-2006 kifejezetten gyenge szeles volt. 2007-től kezdve minden szezon jó széllel telt. Nem volt túl erős szinte sohasem, hogy ne mertünk volna kimenni a kikötőből és volt olyan év, hogy a szezon egyik záróversenye, a Köd kupa volt az első nulla szeles megmérettetés. Nézzük, milyen is 2010!
Mint már írtam, augusztus 28 - szeptember 4 (5?) között az adrián fogunk vitorlázni. A Kotori öbölre sajna egyre kisebb az esély a távolság illetve útlevélproblémák miatt. Sebaj! Jót fogunk vitorlázni csodálatos szigetek között. Ma a csapat összeállításáról lesz szó!
