Elérkeztünk az utolsó levélvez vagy inkább emlékfoszlányhoz. Nincs több és nem is lesz, max. ha abbahagyom ezt a blogot és sok-sok év múlva indítok egy újat, ezeket a postokat újra befűzöm ott. De itt sohatöbbet, mert nincs több. Ennyi írott emlék van. Ez az Öreghegyi Köd Kupáról és hétvégéjéről szól. Kiderül belőle az is, miért nem kötök ki Földváron, csak, ha nagyonnagyon muszáj. A képek a 2008-as kupán készültek és nem tudom, honnan vannak.
Este 8 körül érek le siófokra. Nem sikerült manchaftort keríteni. Egyedül vagyok. Szerencsére nincs erős szél, sajnos egyáltalán nincs szél. L-ék itt vannak. Át kell, hogy húzzam őket a versenyre, mert beszart a motorjuk. Nagynehezen kihúzom őket a kikötőből. A nagy súlykülönbség miatt, ahogy megfeszül a kötél, leforgatja a hajómat, amit nehezen tudok korrigálni, mert egyedül vagyok. Kinn elengedem őket, telitakkal megyünk. Szép lassan valahogy elmennek mellettem. Már alig látom őket. A szél teljesen megszűnik, úgyhogy motort indítok és az út kb. felét motorozva húzva tesszük meg. A kikötés simán megy. Egy kis iszogatás, de hamar eltesszük magunkat. Persze befűttetem a szaunát, hogy mindgyá' megyük, de aztán mégsem.
Okt. 27 szombat:
Reggeli: Sör+kv+unikum. A sör kicsit állot, a többiek viszont olyat kaptak, mintha valaki belefingott volna a pohárba. Sokan otthagyják. Megjön P, az egyetlen segítőm, aki csak a verseny idejére ér rá. Burkolunk valami pékárut, aztán kivitorlázunk. Vitorláznánk, de a szél szószerin 0. Semmi nincs, csak rajthalasztás. Annyira nulla a szél, mint eddig sohasenem. A várakozó hajók néha összekoccannak, de nem baj, mert sebesség sincs. Közben motorcsónakról osztogatják a bólyák gps-koordinátáit, ami jól jön, mert köd az van.
Kicsit beinul a szél, rajt előtt egykét percre. Abszolult rossz helyen vagyunk. Akik fentről startoltak, tompa negyedre mehetnek az első bólyára, mi meg kreutzolgatunk kínkeservvel. A bólyaforduló után megy föl a Bl. Ahoz képest, hogy csak ketten vagyunk, flottul kezeljük a hajót. Kb. 500m-re a bólyától eláll a szél. Innentől kínkeserves menet a köv. bólyáig és utána a célig. Hol megyünk, hol nem. Persze mindenki jön ránk. Alszok is egy keveset, meg szenvedünk. Aztán valahogy csak végetér a Köd Kupa 2008. Jó pont a szervezőknek, hogy ingyé' pia+aprósüti, szendvics vár minket kikötés után. P hamarosan távozik, így ismét solo-ban nyomom. Dzsakuzzi, szauna. Most használjuk. Nincs akkora buli, mint tavaj, ezt sajnálom, mert abban a reményben jöttem ide, hogy megismételjük a 2007-es pörgést, de sajnos ez a szombat munkanap. A jófejek (rajtam kívül) meg dolgoznak. A vacsora nagyon finom, az eredményhirdetés botrányos: Asso 111-es Ys-el, Van hajó, aki kormányostul, személyzetestől a 6. és 36. helyen is szerepel, stb... Pedíg még eredményhirdetés előtt megtapsoltatták velünk a lányokat, akik számolták az eredményeket.
Mindegy. Bebaszni már nincs kedvem, elteszem magam.
Okt. 28 Vasárnap:
A hajót el kéne vinni. Mivel a köv héten Lellén Dér-kupa, jó lenne odáig, de L-éket húzni kell, vagy velük együtt menni, nincs szél, köd van és esik az eső. Elindulunk. Én egyedül nyomom. sik rám az eső, de jó a ruhám+bakancsom, nem ázok át. Nehéz stabilizálni a hajó irányát a kormány nélkül így a hugyozások izgalmas perceket okoznak. Eléggé elmegy az idő, Földvárig jutok. -ék mellé állok, ez persze valamiért probléma a paraszt kikötőmesternek, mert valamiért nem. Igaz, hogy már kidaruzták onnan a hajót, de nem. Inkább a szar vendéghelyre álljak, ne én osszam a rendet. Anyád! Sohatöbbet nem fogok kérni semmi szívességet ettől a paraszttól, úgy látcik ez az évi 2-3 "légyszihadálljakideúgysemhasználjasenki" is sok neki. Mintha fizikai fájdalmat okozna neki, hogy nem a hullámoktól és a széltől sem védő világvégi vendéghelyre megyek. (Másnak persze fenntart helyet bent szívességből). Leszarom. Elrakom a hajót, aztán L-ékkel vonatozunk siófiokra a kocsikért, aztán irány haza.
