Péntek este, pakolás. Hosszúhétvége, verseny és túra. Sok a cucc. Grill és túrafelszerelés, ami vasárnapig a kocsiban marad, így a csomagtartó legmélyére kerül, gps, fényképező, amiknek nem szabad, hogy megsérüljenek, stb... Zolit 19 óra után nem sokkal veszem fel, Tibit, aki ismét velünk tart, 19.15-kor. Attila már Siófok környékén jár, Kaposvárról indult, előnyben van. Éppen elhagyjuk a várost, amikor hív, hogy nem tud bejutni a kikötőben. Mondom pech, kártya a hajóban, többet segíteni nem tudok. Kikötőmester telszámát nem ismerem, kizártnak tartom, hogy ott legyen még. 20-30 perccel később bejut és elkezdi összerakni a hajót, 30 perc múlva megérkezünk mi is. Siófok kevesebb, mint 100 km. Ez nagy előny!
A parkoló legvégén állok meg, innen kell a legkevesebbet menni a hajóig, két szálloda között, egy kis úton. A kártyám nem nyitja a kaput! Két éve voltunk itt utóljára, akkor még működött a BHRT-s sima kártya. Úgy látszik, most extra kell(ene). Átmászunk. A radiátort kiveszem a hajóból és visszacipelem, az autóval átállok távolabb, de közelebb a kikötő kijáratához. Csatlakozok a hajó összerakásához és egy gyors öltözés után indulunk is. Hideg van, d-dk 6-7 csomó. Szépen raumban megyünk. Zoli megkajáltat minket. Töpörtyű, kolbász, füstöltsajt, alma. Isteni felhozatal. Hozzá sör és pálesz. Hajóforgalom nincs, egy-egy lehorgonyzott vitorlát látunk csak. Horgászok.
A Marathon klub versenykiírásában szerepel, hogy kikötőhelyet nem tudnak biztosítani. Ez furcsa, de felhívom őket! Tényleg nem! A kikötőt már nem bérlik, úgy rendezik a versenyt, hogy nincs saját kikötőjük. Ilyet még nem láttunk, de nem gond. Javasolnak egy kikötőt, ami pár km.-re van, de ingyenes. Új, nincs a gps-ben, a pilotkönyvben sem, Liát hívom, telszámért, koordinátákért. Megérkeznek sms-ben, de sajna a telót nem veszik fel. Nem gond, a BHRT almádi nagyhajós kikötője a cél, hajóforgalom úgyse lesz, 50m.-re van a Marathon régi kikötőjétől.
A széltől védettebb oldalra kötünk, így a horgászokat sem zavarjuk. csoda, de konnektor csatlakozókat is találunk, áram is van vbenne a kv és kólaautómaták miatt. Lesz fűtés éjszakára! Kicsit iszogatunk még, de eltesszük magunkat, későre jár. Zoli marad csak, ki tudja meddig. Egy horgásszal beszélget, valamikor nagyonkésőn jön aludni, aztán horkol, magában beszél. Ideális hálótárs.
Reggel 7-es kelést rendeltem el. A nevezés valami motelben lesz a kiírás szerint. 20perc séta legalább. Attilával elindulunk, de kiderül, kb. 30m-re a móló elején van a rendezvénysátor. Gyors nevezés, majd elindulunk enni. Minden zárva, kivéve régi "törzshelyünk", a buszpályaudvar söröző-kv-zója. Itt akár pizzát is vehetnénk, de most egy-egy kv. elég. A közeli CBA-ban veszünk valami apróságokat és visszamegyünk a hajóhoz. Egy koktélbárpulzt is felépült mellettünk, mire megérkezünk. Ezen jókat röhögünk, minden karnyújtásnyira van. Pár hajó kiköt körülöttünk nevezni, mi összekészülünk és kihajózunk.
Jó sok hajó van. Zolit vagy Attilát leszóltuk előző nap, hogy 100 hajós mezőnyt mond, de igaza lett, annyi biztosan van. A rajtvonal nem túl nagy, sűrűn vannak a hajók. Üdvözöljük az Aranytálcát, akiket a tavalyi Kékszalagon elintéztünk. Megigérjük, hogy jobban vigyázunk idén, ők nevetgélnek, hogy látszik még rajtunk az ütközés nyoma. Tetszik a felfogásuk! a Rájával találkozunk még, mint ismerős csapattal és az Uniqum Laudével. Tünde feltűnik talán a Fram-on.
Sok versenyen filóztam, hogy a nagy cirkálósok, egyéb előkelő hajók miért nem adnak nekünk útjogot a rajt előtti helyezkedések során? Ha nehezen manővereznének, biztos kiabálnának, hogy vigyázzak, nem tudnak kitérni, bár megtennék. Néha nem is ránk néznek, mintha direkt elfordulnának, amikor meg kéne, hogy köszönjék, azt hogy mögéjük ejtek. Nos, most kiderült, hogy egyszerűen nem is figyelnek. Talán a Vénusz nevű '50-es oly szépen kapott oldalba egy másik jó nagy hajót, hogy ihajj! Szerencsére nagykár nem keletkezett, az áldozat oldalsó fém-szegélye görbült meg egy kicsit. A cirkálón voltak vagy nyolcan, elöl is egy-két ember, mit néztek? Egy nau-nak sem sikerült eliszkolnia egy másik hajó elől, nem sok kellett, az útjogos a Nau oldalának utolsó méterét jelölhette meg az orrával. Rajjt alatt mindig van egy-két egység, akik 50 jobbtakkos közé is képesek bemenni balcsapáson, hátrányban. Volt üvöltözés rendesen, az Irokéz parádés fordulgatásokkal úsztta meg, hogy a vétkest orrsudarára tüzze, nem hittem, hogy ennyire jól manőverezhetű a hajó. Mások kézzel eltartással megúszták a szoros megközelítéseket.
Apropó rajt. Az elsőnél kicsit késtünk, de ki tudtunk fordulni, tiszta szélhez jutottunk, de korai rajt miatt 30 perccel később újra rajtoltatták a mezőnyt. Ezt csúnyán lekéstük, de ezt is visszaklőtték. A harmadik rajt 11.45-kor nem volt olyn jó, mint az első, de itt is ki lehetett fordulni balcsapásra. Az Aquamarinnal és talán Sas-sal együtt. Előbbi valami lapos blisztert húz alattunk, így még jobban leesik. Fél, hogy kitakarjuk, így alánk fordul. A Sas megpróbál elmenni fölöttem. Az orra egyvonalban van Marlin farával, kb 1 m-rel fölötte. Élezek, ahogy tudok és ez a pár fok megment minket. A könnyüszeles valmilye 35 fokon gyorsabb, mint mi, 30-on lassabb. Mögöttünk alánk ejt, később fordul. Mi is fordulunk kicsit később. Látjuk, az Aqua és a Sas is tompább, lassabb. Ezen a kreutzon nem megyünk rosszul Kenese felé. A szél 7-8 cs, a rajt idején 2-5 volt, de lehet, hogy a tömeges takarások miatt. A szél erősödik, 11-13cs. Kezd nekünk rossz lenni, másoknak meg jobb. Egy Sch22-es is szél felett akar elmenni. Beszélgetünk is velük, hogy tudjuk-e hova megyünk, van-e gps. Mondom van, csak koordináták nincsenek, majd az élesebb menetben elgyalogolunk tőlük. Alánk, mögénk ejtenek. A bójánál bejön elénk a Frappánsal. Szerintem útjogosak voltunk, ha a belső helyünk még nem is volt meg, de én térek ki. Nem baj, a Frappánssal mostmár kvittek vagyunk. Kb. 2008-ban a keszthelyi fordulónál a gyenge szélben nem tudtam utat adni neki, és elkezdett óvással hisztizni. Most forduló, várok, hogy jön-e útjogos hajó, majd felhúzzuk a blisztert és 120 fokon megyünk Almádiba. Figyelni kell, mert élezni nem tudunk ebben a szélben, csak lefeküdnénk, ejtéskor meg lobogna, csattogna a bliszter, vagy akár spontán haulz is lehetne, ezt szintén nem szeretném. Ezen a meneten rosszabbak vagyunk, pedig a kreutznál jobb szokott lenni. Max. szintet tartunk, de a kis sch22, meg egy két hajó meglép. A szél visszacsökken 6-8 cs-re és ez marad is. Almádi előtt egy versenyt már befejezett Nau jön szembe útjogosan, szinte az utolsó pillanatban azért kitét. Jobb később, mint soha. Ezen a takkon mellettünk halad talán laserrel vagy finnel talán Beliczay Márton is. Szép teljesítmény! Almáditól irány Alsóörs. Nincs fordulás, csak tompa negyed. Bl. le. Lelúvcsatázzuk a Lupo-t. YsIII-as, de akár II is lehetne. Innentől mancsaftkodok. Elöl a génuánál vagyok és figyelem, a nap előtti fénycsóvában ki jön szembe, kinek kell kitérni, merre a bója, Attila ejtsen-e vagy élezzen. Forduló és ez már a célegyenes. Előttünk a Frappáns blisztert húz, mi is elgondolkodunk, de látjuk, hogy fellúvolgat, túl éles a szél és pörgős, nem éri meg. Szépen beérünk, majd gyorsan kikötünk ismét a nagymólóra.
Körbekérdezzük a kikötőket, hogy be lehet-e állni valahova, amíg elmegyünk az esti kajálásra, eredményhirdetésre, de sajna pénzbe kerül, vagy zárva már a kikötő. Az időjárás nagyon jó, süt a nap, nincs felhő az égen. Csak kis szél ás nagyobb hullámok. Északi part, keleti medence, déli szél, nem csoda. Henyélünk, alszunk, napozunk. Eljő a vacsi ideje. Úgy döntünk, itt hagyjuk ezen a forgalmas, nyilvános mólón a hajót egyedül. A fuxot bentről lezárom, a kabint lekötöm kötéllel, rárakunk köteleket, mintha a nem létező lakatot takarná, de abban bízok, hogy az egy-két horgász azért észreveszi, ha rézbőrűek pakolnának ki a hajóról illetve jelenlétük el is tántorítja a próbálkozókat. Pár perc a Zóna étterem, a party helyszíne. 18-tól svédasztalos vacsi, 17.45-re ott vagyunk. Itt mindig nagy a helyezkedés, a svédasztal miatt simán ölremennek a több 10 millás hajók legénységei egy-két falat franciasalátáért, töltöttkáposztáért. Gondoltam, hogy vagy a sor elején álljunk vagy közel legyünk a tűzhöz. Jó döntés volt, kb 17.47 -kor már lehetett enni, 18.00-ra, a hivatalos kezdésre már szinte mindenki pukkadásik ette magát, viszont ekkorra óriási lett a tumultus, a kaja viszont fogyatkozott, de még volt bőven.
A hidegtál szerintem finom volt. Kaszinótojás, aszpikhenger, sonkatekercs, salik, hideg felvágottak. A meleg étel is jó volt, Attilának annyira nem jött be a pöri. A káposzta Tibinek is izlett. Talán az ananászos-tejszines hús annyira nem volt jó, de azt a legelején ettem, amikor még éhes voltam. A desszertet már nem tudtam végigenni, de a gyümölcskoktél és a somlói finom volt, utóbbi főleg a kicsit nyer tészta miatt. Zoli csalódott benne, mert összekeverte a gesztenyepürével, arra vágyott. Volt az is dögivel. Az egészet sikerült elrontani a rettenetesen műanyagítő fanta-citrommal. Nyáron nem is tűnt fel, mennyire műanyag, pedig ittam néha, benzinkúton hazafelé. Zoli besokallt. Ülőhely nem volt a kaja közelében, csak egy másik teremben, az is tele volt. Az egész egy zajos zsibvásárra hasonlított a vízhangos falak miatt. Az eredményhirdetést nem is vártuk meg, 19 körül leléptünk. Marlin megvolt még, meg a nagy hullámok is. Wc sehol, az idő fiatal még. Visszamegyünk Siófokra. Reggel tovább alhatunk, az illemhely közelsége is csábít, mert nagyon tele vagyok, áram is biztosabban van. Alaposan lereffeljük a hajót, a sötétben nem akarunk szenvedni. Szél biztos van kint, ha éppen nem is érezzük.
Elindulunk, de szél alig van, a hullámok hatalmasak. Vitorlával nem is tudunk haladni, lefordít, rettenetesen dobál. Motorozunk, de a tankban kevés üzemanyag van. Talán a kannákból összetölthetek elegendő mennyiséget, de akkor tankolni kell még az idén. Reff ki, a szél néha felmegy 4-5 cs-ra, ilyenkor kihúzott fockkal szenvedünk, a motort leállítjuk. Folyamatosan nagyokat forog, van, hogy 5 perc alatt elmegy és ismét motorozunk. Közben felrakják a viharjelzést is. Kb. félúton megjön a 13-15cs, így egy gyors reff és hamarosan beérünk Siófokra.
A wc-t elintézem, a csatornázási műveknél komoly akcióterveket kell, hogy kidolgozzanak, de én megkönnyebülök. Zoli, Tibi roszzul járnak, hogy utánam látogatják meg a vizesblokkot. Egy-két sört felnyitunk, de beszélgetés közben kezdek elaludni. Rettenetesen elfáradtam a nap végére.
Kispocak képei, akitől a post képeit núltam, Itt.
